Egyösszegű, közel 360 ezer forintos pénztámogatás MAGAS VÉRNYOMÁSSAL ÉLŐKNEK! Rengetegen hagyják veszni, mert nem is tudnak róla!!!! Így kapod meg :

EKKORA ÖSSZEGŰ PÉNZTÁMOGATÁS JÁR MAGAS VÉRNYOMÁSSAL KÜZDŐKNEK 2019. JANUÁR N1-TŐL MONDJUK A LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓKAT, AZ IGÉNYLÉS MENETÉT, FELTÉTELEKET! KÖZEL 100 EZER FORINTRÓL VAN SZÓ!

Sokan, akiknek magas a vérnyomása abban reménykednek, hogy jár a magas vérnyomás után is adókedvezmény, amit hivatalosan”súlyos fogyatékosság adókedvezménye” vagy “személyi adókedvezmény” nevén lehet megtalálni a jogszabályokban. Most azt nézzük meg, hogy magas vérnyomás esetén kinek jár az adókedvezmény.

Kinek jár adókedvezmény a betegsége után?Első lépésként, ha valakinél megállapították orvosilag a magas vérnyomást, akkor meg kell néznie az orvosi papírjaiban, hogy a magas vérnyomás betegséget, az orvos melyik BNO-kód szerint állapította meg az orvos. Utána meg kell nézni a listát az adókedvezményre jogosító betegségekről, ezen kell megkeresni a BNO kódot. Ha megtalálja a listán az orvosi papírján szereplő kódot, akkor, jár az adókedvezmény a betegségére! természetesen, ha nincs a BNO kód ,akkor sajnos nem vagy jogosult.Még egy dolog: a diagnózisnál a BNO-kód felépítése 1 betű+4 szám, a jogszabályban pedig 1 betű+3 szám. A betegségek teljes listáját itt találod: Milyen betegségek után jár adókedvezmény? BNO-kód lista)

Ezért nem szabad megijedni, mert a diagnózis utolsó számjegyét le kell takarni és úgy kell keresni a listában

Milyen BNO-kód alá van besorolva a magas vérnyomás?I10H0 a magas vérnyomás kódja, a BNO kód listában a keringési rendszer betegségei az “I” kategóriába vannak besorolva.Ez a betegség sajnos nincs a jogszabályban, nem szerepel a BNO kód listában, így a magas vérnyomásra nem jár adókedvezmény!Évről-évre változik a betegségekre járó adókedvezmény összege, minden évben nő. Az adókedvezménynek a havi összege, mindig az aktuális minimálbér 5%-a. A minimálbért évről-évre emelik, ezért természetesen az adókedvezmény is növekszik. Fontos arra figyelni, hogy ne a szakmai garantált bérminimumot nézze, hanem a “rendes” minimálbért. A bruttó összeg a számítás alapja és nem a nettó!

 

A súlyos fogyatékosság adókedvezménye 2019-ben : 89 400 forint! Nem kevés pénzről van szó, havonta a minimálbér öt százalékával megegyező összegű kedvezményről, tehát 2019-ben összesen 89 400 forintról.

149 000 forint, Ft * 5 %= 7450 forint

Tehát havonta 7450 Ft adókedvezmény jár. Ez éves szinten már 89 400 Ft!

FONTOS!Érdemes átnézni azért tüzetesen a listát, mert lehet más olyan betegsége, akár például másodlagos szövődményként is, ami szerepel benne és azután már jogosult az adókedvezményre.

 

Egy nagyon régóta létező lehetőségre kedvezményre szeretnénk felhívni a figyelmet, mely minden évben sok sok embernek jelent sok tízezer forint plusz jövedelmet! Sajnos még mindig nagyon magasra tehető azoknak a száma, akik nem tudnak a lehetőségről, ezért nem is igénylik, pedig járna nekik az évi közel 80 ezer forintos támogatás!
A betegségeket, amiért igényelhető a pénz egy kormányrendelet tartalmazza >>>Több, mint 700 betegség után jár a plusz pénz! Ha megtalálja a listán az Ön betegségét, akkor azonnal igényelje a kedvezményt! NE MARADJON LE RÓLA, mer havi pár ezer forint plusz pénz mindenkinek jól jön.
HOGYAN IGÉNYELHETEM?
A jogszerű igényléshez csupán a betegség fennállásáról kiállított orvosi igazolást kell beszereznie, melyet a munkáltatójának nem kell bemutatnia.
VAN, AKINEK ORVOSI IGAZOLÁS NÉLKÜL IS JÁR!
orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Az ideiglenes igazolásokat évente kell beszerezni, a végleges állapotot nem kell újra igazoltatni.

MEKKORA ÖSSZEGRŐL VAN SZÓ?
Ez a kedvezmény Önnek 2019-ben havonta 7.450,-Ft-ot jelent, vagyis minden hónapban ezentúl ennyivel több nettó fizetést kap! Ha kicsit utánaszámol, akkor ez egy év alatt 89.400 forint plusz fizetést jelent, ami sajnos a mai viszonyok között majdnem egy 13. havi fizetés!
Nézze a BNO kódját! – pénz lehet benne!
Lényegesen többen vehetnék ignybe a súlyosan fogyatékosok adókedvezményt, mint ahányan ezt az elnevezésből gondolnák
EDDIG NEM VETTE IGÉNYBE A LEHETŐSÉGET PEDIG JÁRT VOLNA? SEMMI GOND! 5 ÉVRE VISSZAMENŐLEG IGÉNYELHETI! Ebben az esetben nagy összeg üti a markát, mutatjuk pontosan mekkora!

Év Minimálbér (Ft) Személyi kedvezmény havi összege (Ft) Személyi kedvezmény éves összege (Ft)
2011 78 000 3 900 46 800
2012 93 000 4 650 55 800
2013 98 000 4 900 58 800
2014 101 500 5 075 60 900
2015 105 000 5 250 63 000
2016 111 000 5 550 66 600
Összesen: 351 900

HOGYAN IGÉNYELHETEM VISSZAMENŐLEG? Adóbevallás önellenőrzéssel.
335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről.
A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26. pontja alapján – súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek kell tekinteni azt a személyt, aki – a 2. §-ban meghatározott feltételek alkalmazásával – a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él, és ez a külön jogszabályban foglaltak szerint megállapításra került.
(2) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – jogosult az a személy is, akinek a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították.
2. § (1) A Melléklet 1. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van.
(2) A Melléklet 2. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, akinek intelligencia kvóciense a 70-es értéket nem éri el olyan teszttel, amelynek átlaga 100-nál van, és standard deviációja 15.
(3) A Melléklet 3. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg,
a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
aa) mindkét szemén legfeljebb 5/70,
ab) az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy
ac) az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,
b) akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
c) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Az adókedvezményre az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
(4) A Melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékosság annál állapítható meg, aki önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, és/vagy
a) tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve
b) testközeli és testtávoli segédeszközök (például kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret) állandó, szükségszerű használatára rászorul.
(5) A Melléklet 4. pontja alkalmazásában:
a) végtaghiány: a kézfej, illetve a lábfej vagy a feletti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya;
b) végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz;
c) végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák;
d) a gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik;
e) vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van;
f) a központi idegrendszer károsodásai: olyan károsodások, amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet 1-2. §-a, valamint 3. § (3) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az e rendelet 1-2. §-ában foglaltakat a 2010. január 1-jétől keletkezett jövedelmek tekintetében kell alkalmazni.


  Ezt már olvastad?