Szeretném ha tudnátok erről! A kislányomat nem látták el ebben a kórházban.....Ezért örökre lebénult! Osszátok!

A kislányomat nem látták el ebben a kórházban.....Ezért örökre lebénult!

Egy olvasónk küldte nekünk ezt a levelet, hogy osszuk meg kislányuk Sárika történetét! Sajnos már más módon nem tudunk rajta segíteni csak úgy, ha szánunk rá pár percet és elolvassuk ezt a levelet és megosszuk, hátha így kiderül igazság, ha olyan kezekbe jut! Előre is köszönjük.

Kérlek ne értsetek félre nem panaszkodni akarok, azért írom ki magamból eme sorokat, hogy könnyítsek ezzel is a lelkemen, illetve, hátha az élet igazságot szolgáltat nekünk valahogyan..

Vannak dolgok amiket az ember nem tud megemészteni, vannak élethelyzetek amiket nem lehet mindig elfogadni, nos úgy vélem ilyen lehet a miénk is. Ugyanis egy olyan dolog történt egészen pontosan ez év januárjában, hogy a kislányomat el kellett vinni a kórházba, mivel már egy ideje nagyon fájlalta szegény a hátát - gerincét. Régen is voltak derékbántalmai, de az orvosok azt mondták 1-2 gyógyszerrel kezelhető lesz a dolog. Aztán már nem bírtam tovább nézni szenvedését és bevittem orosházi kórházba, mert körzetileg oda tartozunk. Ettől kezdve, drámai fordulatot vettek a történések. Nem elég, hogy hatalmas fájdalmai ellenére legalább 3 órát várattak minket, mikor nagy nehezen odajött a nővér és flegmán közölte velem valamint a síró kislányommal, hogy jelenleg még MINDEN orvosuk foglalt és hogy várjunk tovább türelemmel. ( 3 óra után , türelemmel??!).

Pár perc veszekedés és kisebb ordibálás után, már jött is az orvos. Aki bevitte megvizsgálni a lányomat. Eltűntek.. A kb fél órás vizsgálat után közölték velem, hogy a kis Sárinak, valószínűleg gerinc elváltozása van, de mivel nincs hely és kapacitás jelenleg(ilyet hogy mondhat egy életek megmentésére esküdött orvos??!!) felírt egy erős fájdalom csillapító gyógyszert és azt mondta mennyünk haza, majd ír beutalót mikor kéne vissza jönni és ha addig se csillapodik a fájdalom akkor valószínűleg műteni kell a kislányom. Laikusként, hallgattam az orvos szavára, de bár így utólag bárcsak ne tettem volna...

Eltelt pár nap, vagy egy hét is mire újból jelentkezett a kislányom csillapíthatatlan fájdalma, de ezúttal már az ágyból nem bírt felkelni, mivel nem érezte a lábait, deréktől lefelé!!! Azonnal rohantam vele vissza a kórházba, ahol immár kicsit hamarabb foglalkoztak velünk, bár már így is túl későn... bevitték a műtőbe szegényt, ahol vagy 2 órás műtét után közölték velem, hogy olyan szinten sérült volt már a gerince (istenem, mond meg nekem, ezt hogy nem lehet hamarabb észrevenni???) hogy már nem tudják úgy megműteni, hogy újra járni tudjon.. Egy világ dőlt bennem össze ott és akkor.. azóta se igazán emésztettem meg a történetet. Lelkileg és anyagilag is a padlón vagyunk a kislányommal, mivel a kórházi per sajnos nem két fillér. Istenem én úgy sajnálom bárcsak ne hallgattam volna az orvosra, vagy vittem volna máshova, ahol megfelelő ellátást kaphatott volna.. Azóta a per még mindig függőben, a kórház hárít, mi meg tudjuk belül mélyen, hogy igazunk van, ENNEK NEM ÍGY KELLETT VOLNA TÖRTÉNNIE!!!

Nagyon szépen köszönöm, hogy szántál rá pár percet a napodból és az életedből, hogy elolvasd ezt a történetet! Nem szeretnék mást csak igazságot és hogy vonják felelősségre azokat akik miatt most tolókocsiban kell leélje szegény kislányom az életét!

Kérlek Titeket osszátok, hátha így eljut a megfelelő helyre ez a történet és talán majd egyszer sikerül igazságot szolgáltatni.

  Ezt már olvastad?